Kivonat az 1971. június 4–én kelt Önéletrajzából:
1939-1943 között alkalmi munkás, ezt követően MÁV órabéres, 1945-től MKP-tag 1948-ban a „Párt javaslatára” a Vallás és Közoktatásügyi Minisztériumban mint munkáskáder főosztályvezető helyettes a vallás főosztályon. 1949 augusztusától politikai tiszti növendék, 1950-től pol.ti., 1951. Sztálin Akadémia tanfolyamparancsnok, 1956 után pártszervező, 1957-től az I. kerület Munkásőrzászlóalj parancsnoka, 1961-ben áthelyezték Csepelre.
1971. augusztus 3-án a Munkásőrség Országos Parancsnokságának Pénzügyi és Költségvetési Osztály vezetőjének helyettese 28 évnyi szolgálat után, szolgálati nyugdíját havi 3 407 Ft-ban állapította meg, ennek 70%-át kezdték el folyósítani 1971. augusztus 16-tól, mivel 46. évét töltötte még csak be.
Részlet az 1976. november 1-én kelt Minősítéséből:
„Kinevezését követően biztonsági és védelmi fladatok ellátására kiképzését folyamtosan, foglalkoztatásával párhuzamosan oldottuk meg. Az állambiztonsági ismereteket korábbi katonai képzettsége /alezredes/ magasfokú politikai felkészültsége és szorglama segítségével viszonylag rövid idő alatt elsajátította. [...] Eredményesen vizsgálta felül a titkos ügykezelés helyzeteét [...] Az általa vezetett intázmány felhasználásával megszervezte a vállalat terültén dolgozó nyugati állampolgárságú szereplők valamint a politikai bűncselekményekért elítélt börtönből szabadult személyek ellenőrzését.”
Polgári szakképzetség: gk. vezető, SZT pótdíj: 400 Ft (1978).
Felesége a Hazafias Népfront Országos Tanács Nőbizottságának titkára, 1957-61-ig az I. ker. Munkásőrség tagja volt.