1977-ben lett SZT-tiszt a Nehézipari Minisztérium Iparszervezési Főosztályán (titokvédelmi osztályvezető) ezt követően 1981-től az OKGT OLAJTERV gazdasági tanácsadója szintén fedett pozícióban. Az első helyen rezidentúra vezető. 1981-es jellemzése szerint azonban egyik munkahelyén női beosztottaival ”beosztásával össze nem egyeztethető kapcsolatok kiépítésére törekedett”, amiért 1980-ban csoportfőnökhelyettesi szigorú megrovás büntetést kapott. Egyébként elégedettek voltak munkájával. Nyelvtudási pótléka 400 Ft volt 1978-tól, A BM szolgálatban visszatartva 1987.11.01-től. Beosztási illetménye 12 800 Ft volt.
1988-as nyugállományba helyezése után szerződéssel tovább foglalkoztatták az NBH 5-ös osztályán, hálózatot is tartott 1990 végéig. Ekkor Holinger reklamált a BM-nél és kérte 13 056 forintos nyugdíja mellé a havi 9 870 forintos SZT tiszti pótdíja folyósítását, amelyet azonban Horváth Balázs Belügyminiszter 1990. augusztus 1-én kelt 009/354 határozata alapján nem engedélyeztek. Simon Sándor NBH igazgató 1990. december 20-án kelt levele szerint „Mint Ön is tudja, a politikai rendszerváltozásból adódóan a Belügyminiszter úr döntést hozott a korábbi jogcímen járó kiegészítő nyugellátás folyósításának f. év december 31-i hatállyal történő megszüntetéséről.”