Részlet az 1967. május 8-án kelt Minősítésből:
„Kovács Rezső elvtárs 1962 óta dolgozik jelenlegi beosztásában. Munkaterületét jól megismerte, helyes intézkedéseket határozott meg a párthatározatok és belügyi vezetők parancsainak végrehajtása érdekében. […] Az alosztály – Kovács elvárs következetes munkájából adódóan – egyre inkább áttér az ügynöki munka vitelére. Néhány ügyükben a bátor kezdeményezés és helyes kombinatív intézkedések eredményesebb előrehaladást értek el. […] Kovács elvtárs alosztálya az utóbbi időben jó néhány jó képzettségű operatív tiszttel erősödött. Ezek további fejlesztése érdekében jobban be kell vonni őket a felelősségteljes intézkedések tervezésébe és végrehajtásába.„
Részlet az Önéletrajzából:
„Hazaérkezésem után találkoztam egész családommból rajtam kívül életben maradt öcsémmel [...] Tőle és más rokonaimtól, ismerőseimtől tudtam meg, hogy szüleimet és kisebbik öcsémet [...] 1944-ben deportálták Auswitzba és ott mindhárman elpusztultak. 1941. októberében munkaszolgálatra vonultam be Hódmezővásárhelyre az V/3 KMSZ zlj-ba. [...] 1944 szeptember közepén, amikor a Szovjet Vörös Hadsereg már Jugoszlávia határához közeledett, megkezdték Bor kiürítését. [...] Több hetes gyaloglás után 1944. okt. 10-12 körül Bajára érkeztünk. [...] 1944. november 11-én Hegyeshalomba érkeztünk, ahol a magyar keretlegénység átadott az SS-nek. [...] A barti koncentrációs tábor lakóinak többsége az SS felügyelete alatt álló repülőgépgyárban dolgozott. Én, mint géplakatos szakmunkás a gyár javító műhelyébe kerültem. A barti koncentrációs táborban 1945 márciusáig voltam [...] 1945 május 2-án az amerikai csapatok szabadítottak fel.Mindössze néhány napig voltam az amerikai zónában. Néhány társammal együtt a szovjet zónába mentünk át. 1945 augusztus 19-én több hetes utazás után értem Budapestre. Alig néhány nap után, hogy hazaértem mellhártyagyulladást kaptam, amivel kórházba kerültem. Még kórházi gyógyításom idején -mint feljáró beteg - jelentkeztem a Politikai Rendészeti Osztályon. Gyúgyulásom után 1945 októberében a PRO IV. kerületi csoportjába nyertem beosztást. [...] 1956. október 23-tól fegyveresen részt vettem az ellenforradalmi erők megsemmisítéséért folytatott harcban. 1957 áprilisig, mint a kémelhárítás helyettes vezetője dolgoztam. Majd pedig 1958 januárjától rezidensként a Szovjetúnióban teljesítettem szolgálatot.”