Részlet a Szolgálati adatlap tartalmából:
„[1956-ban] Moszkvai nagykövetségen I. o. titkári minőségben dolgoztam ”
Részlet az 1962-ben kelt Önéletrajzából:
„1925-ben Apám megtagadta a szerb hadseregben való szolgálatot, mint magyar állampolgár, kiutasítottak bennünket Jugoszláviából [...] 1928 augusztusában Frankfurt-am-Mainba emigráltunk, itt kezdtem részt venni a munkásmozgalomban. 1929-ben Párizsba költöztünk,. Itt különböző szűcs cégeknél dolgoztam 1932 őszig. Párizsban aktívan kapcsolódott be egész családunk az ottani magyar munkásmozgalomba. 1932 októberében a Komintern közbenjárására a Szovjetúnióba utaztunk és 1941-ig a háború kitöréséig Moszkvában mint szűcs dolgoztam, különböző szovjet állami vállalatoknál. 1935-ben nősültem először, [egy] amerikai politikai emigránst vettem feleségül Moszkvában. 1937 januárjában született első fiunk [...]. 1938. augusztusában feleségem, anyja és növére meglátogatására Amerikába utazott. Javaslatomra az akkori szovjetúnióbeli belpolitikai helyzet, a külföldiekkel szembeni üldözések és őrizetbevételek késztettek erre a lépésre, illetve, hogy volt feleségemet és fiamat megmenteni szándékoztam. 1940-ben elváltunk...novemberben feleségül vettem [egy] osztrák politikai emigránst. […] 1941 augusztusában vonultam be a Vörös hadseregbe és a Karéliai frontszakaszra kerültem. 1942 januárjában a zlj. visszatért Moszkvába, ahol 1 hónapig katonakórházban feküdtem. 1942 június 6-án a Honvédelmi Minisztérium 2. sz. hadiüzemébe vonultattak be újra, ahol az utász zlj. gh. parancsnokává neveztek ki. Majd ugyanazon üzem vezetőségének egyik osztályára helyeztek át csoportvezetőnek, ahol 1944 március elejéig teljesítettem szolgálatot. Ekkor az MKP KV-e javaslatára politikai nevelőtisztnek lettem kinevezve, illetve kiküldve a 101, 7307 és a 7466-os hadifogolytáborba és ezeken a táborokban, mint operatív tiszt működtem leszerelésemig, 1948.02.07-ig. […] Pártközpontunk Kádertanácsának döntése alapján 1948. március hó 5-én vettem át az MDP Központi hadifogoly irodájának vezetését, melyet annak megszünéséig, 1949. májusig vezettem. A káderosztály 1949. májusában a Népjóléti Minisztérium V/1-es osztályára jevasolt osztályvezetői minőségben. Ebben a minőségben dolgoztam 1949 augusztusáig, amikor is áthelyeztek a Honvédelmi Minisztériumba, alosztályvezetői beosztásba...1955. szeptember 1-től 1957.augusztus 1-ig mint T állományos dolgoztam, ez idő alatt, mint a Moszkvai Nagykövetségünk I. o. titkári beosztásban, az ösztöndíjasokkal, aspiránsokkal, katonatisztekkel stb. foglalkoztam operatív szempontból. 1957. augusztus 1-től a mai napig a KKM Protokol Osztályának vezetői teendőit végzem. Feleségem 1948-tól 1955 októberig a HM-ban, mint orosz gépírónő és fordító dolgozott. 1955. októberében a BM. kikérő levele alapján átkerült a BM-hez T állományba és ilyen minőségben dolgozott mellettem Moszkvában 1957 júliusáig.”
Részlet az 1960-ban kelt Minősítésből:
„A protokoll osztályra való kerülése után elkészítette a külkereskedelem protokol szabályzatát. A külkereskedelmi Minisztériumban kezdetben nézeteltérései voltak Karádi Gyula miniszter h. elvtársal....Operatív értékkel bíró anyagot hosszú időn keresztül nem tudotta adni. Később konkrétan bakapcsolódott néhány nyugati kapitalistakereskedő személyénak tanulmányozásába és feldolgozásába... Kisebb hibák tapasztalhatók még nála a konspiráció területén is, szeret túlsokat beszélni. Beosztottait nem serkenti több és minőségileg jobb operatív jallagű munka elvégzésére, holott protokoll osztályon hozzátartozó beosztottak között volt operatív tiszt is dolgozik.”
Minősítését Várkonyi László osztályvezető állította össze.
A tiszt hozzászólása kézzel irva:
„Karádi min. helyettessel való ellentét nem áll fenn, mert konkrét hibára egy esetben sen tudott rámutatni a munkám végzésében Antipátiával azért viseltetik irántam, mert belügyes vagyok.”
Katonai szolgálat:
1941.08-1942. 02.: 14-es utász hads, hdgy (SZU),
1942.02.-1944.03.: HM II. sz. hadüzem zlj.gh.pk, hdgy (SZU)
1944.03.-1948.02.: szovjet ÁVH, hdgy
Polgári szakképzetsége szűcs volt., neje BM dolgozó.