Részlet az 1981. november 9-én kelt Jellemzéséből, melyet Solymosi József százados, a BM III/II-C alosztály alosztályvezető készített, Récsey Róbert alezredes osztályvezető hagyott jóvá:
„A szocialista rendszer feltétlen híve. [...] Az operatív feladatok – kutató-szűrő munka területe – végrehajtása során önálló, kezdeményező készségről tett bizonyságot.„
Neje a Pénzügyminisztérium ügyviteli alkalmazottja. Apja repülőgépvezető a BM.nél, anyja a MALÉV ellenőrzési csoportvezetője.
Az „Aknás” fedőnevű ügyben az „AB-11” fedőszámú SZT-tiszt 1987. május 21-én tett jelentést, melyben arról számol be, hogy tárgyalást folytatott Molnár József elvtárssal a CSM Vasmű kereskedelmi igazgatójával, melynek során – többek között érintették – a vasmű termelését akadályozó tényezők területét is. Ennek során – külön kérdésre – Molnár elmondta, hogy „a durvahengerműben szándékos károkozás történt”, melynek révén „kb. 30-40 eFt. értékű kár keletkezett.” Szerinte a károkozás szándékosságát az is alátámasztja, hogy annak elkövetéséhez szakismerettel kellett az elkövetőnek rendelkeznie, „mivel a hajtómű házába kellett bújni, [és ehhez] tudni kellett, [hogy az] mikor nincs feszültség alatt." A jelentést a Budapesti Rendőr-főkapitányság III/II-1-A /felderítő/ alosztálya részére adta, rendfokozata pedig ekkor százados volt. A jelentést az O-19802 dosszié tartalmazza (41.o.).
„AB-11” 1987. június 2-án kelt jelentésében az eseményekkel összefüggésben a következőkről számol be: „Az ügyben részben nyílt, részben operatív úton információkat gyűjtöttem.” Következtető megállapítása szerint „a rongálás egyértelműen, egybehangzó vélemény alapján szándékos volt. Nagy a valószínűsége annak, hogy a szándékos rongálást olyan személy, vagy személyek követték el, akik jó helyszíni ismeretekkel, a technológiai folyamatokat ismerve, megfelelő szakismeret birtokában voltak.