Részlet az 1968. július 2-án kelt Minősítéséből:
„Alapjában jól látja politikailag az általa irányított szakmai egységek előtt álló operatív feladatokat. Egye sterületeken az egyhézpolitikai célok megvalósításához eredményes segítséget nyújtanak az alosztály által megtett, jól átgondolt, sokrétű operatív lépések, intézkedések. [...] Rendszeresen részt vesz a gakorlati munkában, azokat közvetlenül, jól irányítja. [...] Vezetői munkájának még mindig gyenge pontja az értékelés és elemzés. [...] A gyakorlati operatív munka szeretette, az operatív feladatok végrehajtásában való gyakori részvétele esetenként háttérbe szorítja az értékelő, elemző munkát. [...] Jó alosztályvezető.”
Minősítését Geréb Sándor osztályvezeto állította össze, Tóth Elek őrnagy személyzeti főelőadó szignálta.
Kivonat Szolgálati Adatlapjából:
1941-1944 között gépkocsizó lövészként szolgált, 1945.II. hóban fogságba esett, de szeptember 9-én Iasiból szabadult. 1945-ben lépett be a pártba. 1954.X-től BM 5. o. 16 alkalommal kapott dícséretet és jutalmat. Szülei uradalmi cselédek, 1941-ben katonaönkéntes (!), 1942. áprilisában a szovjet frontra került ahol megsebesült, később bronz vitézségi érmet és I.o. Tűzkeresztet kapott. Leszerelése után az I.sz. Belklinikán helyezkedett el mint kézbesítő altiszt. 1945. októberében belépett a kommunista pártba, 1949-től alapszervi titkár, 1949-1950 között az Orvostudományi egyetem ÜB titkára., 1950-1951 között az egyetem káderese, 1952-1954 között személyzeti osztály vezető. Innen hívták be az ÁVH-hoz, ahol hadnagyként „tudományos területen” kezdett dolgozni. 1956 október 27-én a felkelők letartóztatták, november 6-án szabadult. Eredeti végzettség: klinikai ápoló. Illetménye havi 4 355 Ft volt 1966-ban.
Nyugdíjazásához szükséges munkaviszonyigazolást Dr. Császár Józsefné őrnagy a BM Személyzeti csoportfőnökség osztályvezetője írta alá 1979. július 6-án.