Részlet a Szolgálati adatlap tartalmából:
„1956. nov.3-tól a BM-ben teljesítettem szolgálatot. Október 28-tól november 3-ig Esztergomban a Vak Bottyán laktanya fogdájában voltam 19 BM dolgozóval őrizetben. Ide a BM Dobogókői üdülőjéből hoztak, ahol éppen szabadságomat töltöttem.”
Részletek az 1958-ban kelt Önéletrajzból:
„Apám [...] veszprémi kőműves segéd volt 1919 és a Tanácsköztárasásg bukása után, mint aktív kommunistát Siófokon kivégezték [...] 1925-ig a Balatonarácsi menhelyen neveltek [...] 11 éves koromban kerültem ki a Szovjetúnióba a szovjet Vörös segély révén, [...] 1928-ig iskolába járta, és elvégeztem a 7 elemit. Mivel rajtam kívül még két testvérem volt kénytelen voltam dolgozni menni. 14 éves koromtól dolgozok. Dolgoztam mint a nagy szocialista épitkezés úttörője [...] 1941. július 26-án bevonultam katonának és a Vjazmatol Poltávig visszavonuló harcokban vettem részt, mint légvédelmi tűzér a szovjet hadseregben. 1942 januárjában engem is, mint sok magyart elért a balsiker. Ugyanis az 101 parancs alapján internálva lettem, mint külföldi származású, s mint olyan, aki egy volt Magyarországon orosz hadifogoly előtt úgy nyilatkoztam, hogy [Kun Béla és Bokkhány Dezső elvtársakról van szó]. Itt két magyar vezető személységről van szó, hogy ezek bescületes jó kommunisták, akiket gyermekkoromtól ismerek és éppen úgy tűzbe tenném értük kezemet, mint ahogy ők 1934-35-ben igazolták az én személyazonosságomat, hogy kinek a fia vagyok és ezek alapján kaptam meg az állampolgárságot. Nekem jólesett ezel az emberrel beszélgetés, mivel az kicsit még tudott magyarul és így , mint kommunista tiszttel őszintén beszéltem, nem gondoltam hogy ennek más célja van és mi az hogy elhárítótiszt. Csak akkor jöttem rá, hogy mi a helyzet mikor megérkeztem az internálás helyére Szibériába. Szabadulásom 1950-ben történt ahonnan Sztálin elvtárs titkárságáról jött parancs alapján kerültem szabadlábra. A parancs így szólt: mentesíteni a számüzetésből, mivel a száműzőttek kategóriájába nem sorolható [...] Ezek után feljöttem Moszkvába és a párttól kértem Magyarországra való hazajövetelemet amit részemre kedvezően elintéztek [...] 1950 óta a Belügyminisztérium állományában teljesítek szolgálatot. Az ellenforradalom idején kivettem részemet a harcból, amelyet úgy szovjet, mind magyar elvtársak tudnak igazolni. 1957.VII hó óta a határőrségnél teljesítek szolgálatot, mint fordító.”
1941-43 között a Szovjet hadseregben frontszolgálatos.