Részlet az 1953-ban kelt Önéletrajzából:
„1946-ban apám halála után a kerepesi pártszervezet ajánlólevéllel látott el és Kubits elvtárshoz küldött be az Országos Pártközpontba. Innen az elvtárs átküldött a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályára, ahol jelentkezni kellett az akkori vezetőnél. [...] 1949-ben házasságot kötöttem [egy] volt államvédelmi beosztottal. [...] Házasság után mondtam, hogy kérje tagjelölt felvételét [...] 1950-ben kérte felvételét tagjelöltnek. Ekkor tudtam meg, hogy volt férjem apját államellenes tevékenysége, és zsidó holmi rejtegetése, vagyis annak vissza nem adása miatt 5 évi börtönre ítélték. [...] Az ítéletkihirdetés után [a Szovjetunióból]átszökött Magyarországra. [...] A férjemet a taggyűlés nem fogadta el és javasolta a hatóságtól való eltávolítását. [...] Kértem a leszerelésemet [...], az osztályvezető elvtárs beküldött Bauer elvtársnőhöz, akkori káderesünkhöz [...], 1951-ben beadtam a válópert. [...] Volt férjemmel a kapcsolatot nem tartom. [...] már.”
Részlet az 1964-ben kelt Minősítéséből:
„1962 májusától új munkaterületre került „SZT” állományba a Művelődési Minisztérium tolmács irodáján főelőadó. a tolmács csoprt munkájának alapját, a nyilvántartást helyesen szervezte meg. [...] A körülmények adta operatív lehetőségeket gyorsan felismeri. [...] Szükséges azonban, hogy Tóth elvtársnő lehetőségeihez mérten a jövőben folytassa az angol nyelvtanulást. [...] Jelenlegi beosztásába gondoskodni kell arról, amíg a tolmácsiroda-ügy rendeződik, hogy több operatív feladatot kapjon. Ha a tolmácsiroda a MÜM-ben megszünik, más területre javasoljuk ugyancsak „SZT” állományba”
A Minősítését Szabó Ferenc alosztályvezető állította össze.
Eredeti foglalkozása: varrónő. Házastársa, aki a Szovjetunióban született BM dolgozó.