Részlet az 1962-ben kelt Önéletrajzából:
„Apám [...] betegsége nagyrészt abból adódott, hogy 1919-ben a bevonuló románok igen megverték kommunista érzelméért. Leírni nem tudom, milyen nehézségek között végeztem el a 6 általános iskolát. 1929-től 1935-ig. [...] Apám halála után 1939-ben 16 éves koromban kerültem az Ózdi téglagyárba téglarakó gyereknek. [...] 1943 decemberében besoroztak, de felmentést kaptam, mint családfenntartó. Mégis 1944. júniusában be kellett vonulnom lapáttal. [...] 1944 telén indultunk Németországba, azzal, hogy itt kapjuk meg a katonai kiképzést. [...] Szombathelyen három hetet lehettem, és 1945. március 20-án kiírattam magam. [...] 10 nap kórházi szabadságra javasolt papírral Halásziba jelentkeztem. [...] A parancsnokságon nagy zűrzavar volt [...] 2 napot bujkáltam [...] míg végre a szovjet csapatok felszabadítottak.”
Részlet a Szolgálati adatlap tartalmából:
Polgári szakképzettsége: géplakatos-segéd; gépkocsivezető.